- Miben különbözik a német adóbevallás az osztráktól?
- Hogyan dől el, hogy ki milyen adókategóriába kerül?
- "Mit csináljak ha rossz adókategóriába soroltak?"
- Miért soroltak 6-os adókategóriába?
- Milyen formában lehet beadni az adóbevallásokat?
- Mennyit fogok visszakapni?
- Ki dönti el és kin múlik, hogy mennyi adót kapok vissza?
- Lehet előkalkulátorral számolni? Van valami előkalkulátor?
- Mikorra várható az adóvisszatérítés?
- Minden ugyanaz, mint a kollégám esetében, de én kevesebbet kaptam, miért?
- Kollégáim két hét alatt megkapták, én meg hónapok óta várok! Mi lehet a baj?
- Számít, ha személyesen viszem be az adóhivatalba a papírjaimat?
- Mi van ha több évre visszamenőleg készül adóbevallás?
- Tavaly többet vagy kevesebbet kaptam, pedig semmi sem változott...
1. Miben különbözik a német adóbevallás az osztráktól?
Németországban a munkavállalókat különböző béradókategóriákba sorolják (1-től 6-ig) és ez határozza meg mennyi adót vonnak le a bérükből. Ausztriától eltérően ahol 5 évre, Németországban visszamenőleg csak 4 évre nyújtható be a bevallás.
2. Hogyan dől el, hogy ki milyen adókategóriába kerül?
Ez nagyon sokmindentől függ!
Németországban az adóalanyokat az illetékes adóhivatal (Wohnsitzfinanzamt, lakóhely szeritni adóhivatal) osztja be az adókategóriákba. Az adóosztályba sorolást befolyásolja a munkavállaló családi állapota, a munkaviszony típusa, valamint házaspárok esetén a jövedelem nagysága. A munkavállalókat az alábbi adóosztályokba (Lohnsteuerklasse) sorolják:
1. - Ebbe az osztályba tartoznak az egyedülállók, az özvegyek és az elváltak. Előfordulhat ide sorolnak olyan munkavállalót is, aki házas, mivel még nem ismerik a családi állapotát. Az adóbevallás során ez tisztázásra kerül, igy előfordulhat, hogy átsorolják egy másik kategóriába.
2. - Az egyedülálló szülők adóosztálya.
3. - Házas, gyermekkel rendelkező munkavállaló (Elterngeldet is kap), csak abban az esetben, ha a házastárs az 5. adóosztályt választotta. Ide kerülnek továbbá azok a házas munkavállalók is, akiknek házastársa az EU másik országában él.
4. - Közel azonos jövedelemmel rendelkező házaspárok (pl. mindketten évi 35.000 eurót keresnek).
5. - Amennyiben a házaspár mindkét tagja dolgozik és az egyikük a 3-as adóosztályt választotta, akkor a másik fél ebbe az adóosztályba kerül.
6. - Ebbe az adóosztályba kerül az, aki több munkahelyen is dolgozik/dolgozott vagy a Finanzamt nem tudja egyértelműen besorolni másik adókategóriába.
Amennyiben Önt előnytelenebb kategóriába sorolják, mint ahová az életkörülményei alapján tartozna, akkor az adóbevallással, a körülmények tisztázásával lehet a kategóriák közötti különbséget kompenzálni. Az adóbevallás célja, hogy a megadott élterkörülményeknek, valamint adóalapcsökkentő tényezőknek (ingázás, hazautazás, bérleti díj, biztosítások) ismeretetésével visszaigényeljük az év közben levont adó egy részét.
A Németországi adókategóriákról itt írtunk egy teljes cikket korábban.: https://www.visszateritok.hu/blog/nemet-beradokategoriak
4. Miért soroltak 6-os adókategóriába?
A 6-os adóketegóriába azt sorolják be, akinek nincs németországi lakcíme, több mukahelyen dolgozott/dolgozik vagy az adóhatóság nem tudja eldönteni, melyik adókategóriába tartozik!
Amikor elkezd valaki kint dolgozni és nem rendelkezik német lakcímmel vagy a munkáltatója nem jelenti le az adóhivatalnak a németországi lakcímet, akkor ebben az esetben az adóhivatal automatikusan a 6-os adókategóriába sorol. Ez a legmagasabb levonású adókategória. Közel 30%-át levonják a bérednek. A bevallásodban fog kompenzálódni a jogos különbség és jó esetben visszakapod a levonásokat. Év közben is van lehetőség átkerülni másik adókategóriába. Ennek legegyszerűbb és talán a leggyorsabb módja a munkáltatón keresztüli adókategóriaváltás, vagyis jelezni kell a munkáltatónak, hogy mely adókategóriába szeretne átkerülni.
5. Milyen formában lehet beadni az adóbevallásokat?
Az osztrák adóbevallás készitését és benyújtását cégünk papír alapon és FinanzOnline rendszeren keresztül is intézi. A német adóbevallást azonban minden esetben csak papir alapon tudjuk elkészíteni és benyújtani a német Finanzamt felé.
6. Mennyit fogok visszakapni?
Alapvetően az adóvisszatérítés mértékét az határozza meg, hogy mennyi volt év közben a levont adó, valamint, hogy egyénre szabottan milyen költségtényezőket írhatunk be az adóbevallásba.
Ilyen költségek például: munkába járási költség (ingázás), gyermek/ek után járó adókedvezmények, családhoz (feleség, élettárs, gyermek) történő hazautazások, lakás bérleti díj, munkaruha, biztosítási díjak.
Németországban az adóvisszatérítés mértékének maximális összege nem haladhatja meg a bérből év közben levont összes adó mértékét!
Például:
Ha a levont adó összesen 800 euró volt, akkor hiába írunk be az adóbevallásba ennél magasabb adóalapcsökkentő tényezőket, az adóvisszatérítés mértéke csak 800 euró lehet. Annál többet nem tudnak visszaadni, mint amennyit levontak!
7. Ki dönti el és kin múlik, hogy mennyi adót kapok vissza?
Kizárólag az osztrák illetve a német adóhivatal hozhat határozatot és dönthet arról, hogy mekkora adóvisszatérítésre vagy jogosult. Természetesen ehhez valós adatokkal, megfelelően kitöltött adóbevallásra van szükség, enélkül előfordulhat, hogy az adóhivatal elutasítja az adóbevallást.
Az adóbevallás beérkezését követően az adóhivatal megvizsgálja a beadott kérelemben feltüntetett költségeket és ehhez mérten dönt, határoz az adóvisszatérítés mértékéről. Erről levélben értesítést is küld az adóbevallásban megadott lakcímre (adóhatározat - Einkommensteuerbescheid).
8. Lehet előkalkulátorral számolni? Van valami előkalkulátor?
Az interneten többféle előkalulátor is található. De ne tévesszen meg senkit az előkalkulált összeg, mert:
- A kalkulátorok azokkal a számokkal kalkulálnak, melyeket beírunk. Amennyiben nem rendelkezünk minden szükséges bérösszesítővel, béradattal, nem valós eredményt fogunk kapni.
- A kalkulátorok nem tudnak minden költségtényezővel számolni.
- A kalkulátor alapvetően úgy számol, mintha az összes beírt költség elfogadásra kerülne. A költségek elfogadása azonban a Finanzamt döntése és nem automatikus.
Ezek alapján könnyen előfordulhat az, hogy kijön a kalkulátor szerint egy több ezer eurós adóvisszatérítés, de a határozatban csak a negyedét fogadja el a Finanzamt a költségeknek és így negyed akkora adóvisszatérítést ítél meg a valóságban a kalkulátorhoz képest. Ezért veszélyes és bizonytalan a kalkulátorok használata, valamint felelőtlenség csak az előkalkulációkban bízni és számon kérni bárkin az előkalkulált összeget!
9. Mikorra várható az adóvisszatérítés?
Az adóbevallás beadását követően /akár online, akár papír alapon történik/ van egy kis átfutási idő, mire a Finanzamt iktatja a rendszerben.
Az iktatástól számítva az adóhivatalnak hivatalosan 6 hónap áll rendelkezésére a benyújtott adóbevallások feldolgozására és a határozathozatalra.
Gyakran előfordul, hogy egyes költségtételek igazolására kiegészítéskérést küldenek. (Aki papír alapon adta be annak postán küldik ki, aki online adta be, azt a FinanzOnline rendszeren keresztül értesítik!) A Finanzamt a 6 hónap feldolgozási idő alatt bármikor küldhet kiegészítéskérést.
Ezen kiegészítéskérések megválaszolására és a beírt költségek bizonyítására, minden esetben határidőt szabnak. Ezt a határidőt BE KELL TARTANI!!!
Ha betartjuk a kiegészítéskérés megválaszolására adott határidőt, akkor az adóhivatalnak további 6 hónapja van határozatot hozni (azonban ilyenkor sem zárható ki a további kiegészítéskérés esélye).
Ha azonban a kiegészítéskérésre egyáltalán nem válaszolunk vagy nem tartjuk be a megadott határidőt, akkor a kiegészítésben szereplő, megkérdőjelezett költségek elfogadása nélkül hoznak határozatot vagy akár el is utasíthatják az adóbevallást. Tehát biztosan kevesebbet kapunk vissza, mint ha megválaszolnánk becsülettel a Finanzamt kérdéseit!
Összefoglalva tehát a két héttől fél évig terjedően bármikor érkezhet határozat. Sőt, még azon túl is!
10. Minden ugyanaz, mint a kollégám esetében, de én kevesebbet kaptam, miért?
Fontos tisztázni, hogy minden adóalany, vagyis minden egyes Németországban és/vagy Ausztriában dolgozó munkavállaló esete egyedi!!!
Ha pontosan ugyanannyi adót vonnak mindenki béréből, akkor is az egyén saját adatai és életkörülményei döntik el az adóvisszatérítés mértékét (család, távolság a lakhelytől, kettős háztartás, családi pótlék, hazautak...).
11. Kollégáim két hét alatt megkapták, én meg hónapok óta várok! Mi lehet a baj?
Mivel minden munkavállaló esete egyedi és más-más költségek kerülnek be az adóbevallásba, így ezek feldolgozása is különbözik egymástól. Hivatalosan az osztrák adóhivatalnak 6 hónapja van a határozathozatalra. Ez alatt előfordulhat, hogy előbb végeznek egy adóbevallással, de az is lehet, hogy csak a 6. hónap végére készülnek el. Ezt semmivel sem lehet befolyásolni vagy előre megjósolni.
12. Számít, ha személyesen viszem be az adóhivatalba a papírjaimat?
Senki nem részesülhet előnyben, ha személyesen viszi be az adóbevallását! De akkor sem, ha online vagy postán kerül beküldésre!
FONTOS!
Ha FinanzOnline fiókodon keresztül lett beadva az adóbevallásod, akkor nézd a rendszerben a visszajelzéseket, mert oda fog érkezni a kiegészítéskérés, amire időben kell reagálni!!! Ilyen esetben a határozatot is a FinanzOnline rendszeren keresztül küldik meg.
13. Mi van ha több évre visszamenőleg készül adóbevallás?
Az adóhivatal minden egyes évet külön kezel és minden évet külön ügyintéző dolgozza fel. (Persze ez nem mindig van így, de elvileg így van.) Ezért előfordul, hogy az egyes évekről a határozat teljesen különböző időpontokban érkezik meg.
13+1. Tavaly többet vagy kevesebbet kaptam, pedig semmi sem változott...
Érdemes ilyenkor megvizsgálni a bérösszesítőn feltüntetett levont adó összegét! Nem minden évben azonos százalékban vonnak adót a jövedelemből. Tehát, ha például csökken a béradó mértéke (mint ahogyan ez történt 2016-ban Ausztriában, amikor 33%-ról 25%-ra csökkentették), akkor ez azt jelenti, hogy év közben a bérből kevesebb adót vontak, így kevesebb a visszatéríthető adó is. Ellenben több maradt meg évközben!